🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
következő 🡲

Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, 1924. febr. 26.-1938. dec. 22.: közigazgatási terület Észak-Magyarországon. - Borsod, ill. a →trianoni békében megcsonkított Gömör és Kishont vm-t az 1923:35. tc. alapján a m. kir. belügymin. 187.706/1929/23. sz. rendelete egyesítette. Az önkörmányzati egyesítést a vm. 1924. II. 26-án tartott 1. közgyűlése mondta ki; székhelye egyetlen városa: Miskolc. Ter. 3955 km², járásai: edelényi, mezőcsáti, mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki, sajószentpéteri. 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntéssel visszacsatolt Gömör és Kishont vm. falvait ismét →Borsod vármegyébe szervezték. Az 1938. XI. 15: tartott rendkívüli közgyűlésen Gömör és Kishont mint önálló vm. jelent meg, s a 9330/1938. ME. sz. rendelet XII. 22-ével megszüntette a ~ vm. jellegét. - Lakói 1926: össz. 323.643; 1930: 206.261 r.k., 16.903 g.k., 107.268 ref., 8021 ev., 398 g.kel., 18.823 izr., 606 egyéb, össz. 358.280. Ba.J.

Borsod vm. (Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye), Bp., 1939. - Borsod-Abaúj-Zemplén m. tört. helységnévtára, 1870-1983. Szerk. Seresné, Szegőfi Anna. Miskolc, 1983.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.